szülőség címkével jelölt bejegyzések

szopizós

A bőr-bőr kontaktus, mint a szoptatási problémák egyik leghatékonyabb ellenszere

A tápszerlobbi minden mesterkedése ellenére a magyar édesanyák több, mint 90%-a még mindig szoptatni szeretné a kisbabáját. A nemes cél érdekében pedig készek tetemes költekezésbe verni magukat. Nemcsoda, hiszen gyakran már a kórházi kelengyelistán is terebélyes helyet foglal a szoptatáshoz “nélkülözhetetlennek” titulált, ám a legtöbb esetben teljesen felesleges segédeszközök felsorolása: bimbóvédő, sebkenőcs, mellszívó, melltartóbetétek, tejszaporító csodaszerek…stb.
Miközben még mindig inkább üdítő, tiszteletreméltó kivételnek számít az a szülészet, ahol biztosítják az AnyaBaba párosok számára az ingyenes, és mellesleg mai tudásunk szerint egyetlen evidenciaalapú szoptatást támogató “eszközt”: a bőr-bőr kontaktust.

Elkeserítően kevés helyen jelent az “Aranyóra” valódi, azonnali, és megszakítás nélküli 1,5-2 órás bőr-bőr kontaktust, méghozzá a szaksegítség támogató, bíztató, bizalmat és normalitást sugalló finom jelenléte, óvatos megfigyelése mellett.
A “csak” egy kis mérés, gyors lecsutakolás már belezavar a természet rendjébe, nem is beszélve a baljós beszólásokról, kéretlen, elbizonytalanító, és a korszerű szoptatási ismeretekkel sem kompatibilis tanácsokról.

Az újszülött baba és a szülei teste-lelke is arra számít, hogy a születés utáni órákat a baba az édasanya testén töltheti.  Minél szélsőségesebben eltérünk ettől az ősi evolúciós programtól, annál jobban sérül valamennyi érintett a történetben.
Az újszülött baba és a szülei teste-lelke is arra számít, hogy a születés utáni órákat a baba az édasanya csupasz testén töltheti. Minél szélsőségesebben eltérünk ettől az ősi evolúciós programtól, annál jobban sérül valamennyi érintett a történetben.

Túl az immunológiai és lélektani hatásokon, a sikeres szoptatás megalapozása szempontjából is kulcsfontosságú ez az időszak:
A baba és az édesanya ösztönei- főleg egy gyógyszermentes  szülés után- teszik a dolgukat, és az anatómiai sajátosságok is optimálisak ilyenkor a sikeres mellre tapadáshoz: A baba kezén még ott a magzatvíz szaga, mely szinte megegyezik a bimbóudvar mirigyeinek balzsam-szerű váladékának illatával. A bimbó színe egészen sötét- könnyű megtalálni akár csak résnyire nyílt szemekkel is. A bimbó puha, és a legtöbb újszülött még a kissé lapos, vagy befelé forduló bimbók többségére is könnyedén rá tud kapni.  Az anya teste melengeti a kisbabát, a kisbaba érintése, és szopizása, a meghitt szemkontaktus oxitocin termel, ami mind a tej leadását, mind a méh visszahúzódását segítik.
Ezért ez a “trükk” minden esetben jó szolgálatot tehet , valahányszor a tejleadást, a baba rákapási technikáját szeretnénk megtámogatni, illetve minden olyan esetben, amikor az édesanyának, vagy a kicsi babának, meleg, elfogadó, türelmes légkörre van szüksége- akár saját magával szemben.

Néhány példa:

  • sebes mellbimbó, fájdalmas mellre kapás (a hatékony rákapás jeleinek ellenőrzése mellett)
  • kemény, nehezen ürülő mell, kisebb csomók
  • nehéz, medikalizált szülés,  császármetszés
  • hosszú (több órás) szeparáció az első napokban, hetekben
  • enyhén sárga, aluszékony baba (könnyebben ébred, kitartóbban szopizik így)
  • növekedési ugrások idején
  •  cumizavar, szoptatási sztrájk (a szoptatás erőltetése nélkül!)
  • anyai gyász, párkapcsolati hullámvölgyek, bármilyen természetű bizonytalalanság
  • testvérféltékenység  (akár már évek óta nem szopó gyerek esetén is)
  • szervi ok nélküli hasfájás esetén
A születés utáni "aranyórát " követően is számos lehetőségetek van összebújni és élvezni a bőr-bör kontaktus kínálta pozitív hatásokat.
A születés utáni “aranyórát ” követően is számos lehetőségetek van összebújni és élvezni a bőr-bör kontaktus kínálta pozitív hatásokat.

Hogyan fogj hozzá?
1.Győződj meg, hogy megfelelő-e a szoba hőmérséklete! Nem kell úgy befűteni, mintha újszülöttet akarnátok fürdetni, de az fontos támpont, hogy te magad (egészséges felnőtt nőként) fázol-e félmeztelenül. Ha igen, csavard feljebb a fűtést mielőtt nekivetkőztök.
2. Készíts be magadnak kartávolságra enni és innivalót. Az első percekben mindenképpen hasznos, ha a teljes figyelmed a babának adod, ám az első két hónapban egy-egy hosszabb szoptatás akár másfél órán keresztül is eltarthat kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ha gyermeked jól rákapott a cicire, fájdalommentesen szív-nyel, és a tekintete sem mélyed már olyan fókuszáltan a szemed tükrében, akár olvasgathatsz is egy kicsit, ha unod magad, vagy beszélgethetsz valaki szívednek kedves családtaggal, baráttal. Legjobb személyesen, de még telefonon vagy online is jobb, mint sehogy. A szoptatás közben felszabaduló hormonok álmosítóan is hathatnak, ha odafigyelsz a biztonságos együttalvás szabályaira, semmi akadálya, hogy akár együtt elszenderedjetek szopizás közben!
3. Szülés után legtöbbször az anya és a baba is teljesen meztelen. Ilyenkor áramlik a tejleadást és a meghitt kötődést segítő legtöbb öröm-és szeretethormon, feltéve, hogy nincsenek olyan fájdalmas tapasztalataid, amik a meztelenséghez kapcsolódnak. Ha nagyon kényelmetlennek érzed a kisbabád csupasz alsótestét magadon érezni, vagy csak tartasz a lehetőségtől, hogy lepisil, lekakil, nyugodtan  hagyj rajta egy pelust. Szerencsés, ha te is félmeztelenre vetkőzöl, de legalább a mellkasodat és a hasadat szabaddá tudod tenni a babád számára.
4. A szülőszobán legtöbbször a nyugágy pozició válik be: félig ülve, kényelmesen hátradőlve magunkra vonjuk a babát, aki a pocakról fekúszik az anyamellre, és szopni kezd. Ha jól sikerült ez a kezdés- vagy ha épp ellenkezőleg: elmaradt, érdemes később is ezzel kezdeni a kísérletezgetést. A bőr-bőr kontaktus pozitív hatásai azonban bármilyen testhelyzetben érvényesülni tudnak, ahol viszonylag nagy felületen összeér az anya és a baba bőre. Oldaltfekvő pozicióknál érdemes a baba popsiját kitámasztani, hogy álmában is a teljes teste az édesanya teste felé forduljon!
5. A nyári kánikulát leszámítva a kisebb csecsemők anyával nem érintkező felületét érdemes betakarni egy vékony, adott hőviszonyoknak adekvátan meleg,  de semmiképpen sem túl süppedős takaróval.

 

Így, ni!

Így, ni!

 Nem minden baba veti rá magát az anyamellre sem születés után, sem később. A lényeg, hogy megadassék neki a lehetőség a szopizási igényei kielégítésére, és a meleg, szeretetteljes testközelség élménye. Ez utóbbi még a mesterségesen táplált babák számára is nagyon fontos, nem beszélve a nem-szoptató édesanyákról, akik sokszor még bizonytalanabbak a szülői kompetenciáikban, mint a szoptató kismamák!
Fontos!
Ha egyedül nehezen sikerül kivitelezned a leírtakat, vagy a panaszaid változatlanul fennmaradnak, nem enyhülnek, vagy a babád gyarapodása nem indul be, napok óta stagnál, esetleg fogyott is a kórházi hazaadás óta,  kérj személyes segítséget!
Hasznos linkek:

http://www.lll.hu/tanacsadok/

https://ibclc.hu/tanacsadok/tanacsado/

https://www.szoptatasitanacsadok.hu/

Szép, meghitt összebújásokat!
Szép, meghitt összebújásokat!

 

Csodálatos gyermekágy

Szülés után mindenki figyelme az újszülöttre összpontosul, és ez valahol így is van rendjén, hiszen ezt diktálja a gondoskodási ösztön. Mégis most rád, a frissen szült édesanyára vinném a fókuszt. Márcsak azért is, mert az újszülött baba ellátásához még hosszú évekig szükség lesz a te vitalitásodra, testi-lelki állóképességedre. Amit- a sikeres szoptatáshoz, a stabil kötődéshez, és az elégedett szülőséghez hasonlóan ebben a kitüntetett  jelentőségű, mágikus időszakban tudsz megalapozni.

Átváltozás

A babádnak 9 hónapon át otthont adó tested elkezdi a visszaalakulást- már percekkel a lepény megszületése után. De ekkora volumenű változáshoz hosszú hetekre van szükség.
A méhed visszahúzódik tyúktojásnyi méretűre, miközben a méhlepény helyén maradt seb is begyógyul. A belső szerveid “visszavándorolnak” eredeti helyükre, a gátad- főleg ha tornáztatod- visszanyeri régi erejét, és a 6. hét végére képes lesz alátámasztani a belső szerveidet a picibabádat hordozva is. Addig viszont szigorú fekvés! Legalább 3-4 hétig, de a legjobb, ha még a 6.-8. héten sem vagy egész nap talpon.

Az egésznapos fekvés nem kell, hogy izoláljon a szeretteidtől!
Az egésznapos fekvés nem kell, hogy izoláljon a szeretteidtől!

Miért? Mert így segíted a természetes regenerálódási folyamatot: a sebgyógyulást, a belső átalakulást, így tudsz a legtöbbet pihenni (a nyugodt, relaxált állapothoz fontos, hogy a babáddal egy légtérben heveréssz éjjel-nappal!), így veszed észre a legkorábban a babád szopási jeleit- vagyis a melleid túltelítődését és fájdalmas gyulladását, és sok más  szoptatási problémát.

Nem betegség, de indokolt a kímélet

A mi kultúránkban a komoly sérülések és súlyos betegségek idején engedjük meg magunknak az egésznapos ágynyugalom luxusát. (Holott nőként ez minden holdhónapban 3-5 napon át járna!) Fogd fel  a gyermekágyat egy kis otthoni wellnessezésnek! :)
Nem ritka, hogy épp a legnehezebb, mély testi-lelki sebeket hagyó traumatikus szülések után érzik azt a nők, hogy ki kell pattanniuk az ágyból, és toppon lenni már 1 héttel szülés után ezzel bizonygatva, hogy  nem is olyan nagy ügy, ami történt, nem tudta őket maga alá gyűrni az élmény. De lehet hasonló motivációja egy olyan nőnek is, akinek az szülés egy régóta vágyott erőt adó élmény volt: Most aztán irány a Kékestető  háton a babával, vagy  a nagy, félbehagyott projekt (könyv, tanulmány, disszertáció, művészi alkotás) befejezése az éteri teremtő energiák segítségével. Vízszintes testhelyzetben, a babával bőr-bőr kontaktusban ez utóbbinak végülis nincs is akadálya, de fontos  időről időre megállni  és figyelni- hogy vagyok valójában, mint anya. A kreatív drive nagyon messze tud vinni a fizikai valóságtól, ugyanakkor erőnek erejével sem érdemes “csak” feküdni és szoptatni egész nap, ha buzog bennünk a vágy az alkotásra, tanulásra, kapcsolódásra, szellemi feltöltődésre.

Fontos, hogy legyen időd néha megállni és élvezni a pillanatok szépségét,  gyönyörködni az apró  részletekben.
Fontos, hogy legyen időd néha megállni és élvezni a pillanatok szépségét, gyönyörködni az apró részletekben.

Ami odafigyelést igényel.

A vágott sebeket a szaksegítő javaslata szerint kell ápolni és tisztántartani. A repedéseknek sokszor elég a vizes lemosás és a csukott lábbal fekvés.
Az akaratunk és beleegyezésünk ellenére ejtett metszések mindenképpen sebet ejtenek a lelkünkön is, de egy racionálisan elfogadható,  életmentő beavatkozást is idő lehet érzelmileg a helyére tenni. Az önmagunkkal szembeni türelem, a gondoskodó légkörű párkapcsolat, és a nyitott szívvel hallgató asszonytársak sokat segíthetnek a testi-lelki gyógyulásban. Ha nincsenek ilyen nők a környezetedben, az EMMA vonalhoz is fordulhatsz segítségért.
A mellbimbón ejtett sebeket rossz mellretapadás okozza. Az egyszeri bakik könnyen és maguktól gyógyulnak: 1-2 napon belül javulást kell érezned. Ha nem ezt tapasztalod, valószínűleg összetettebb problémával állsz szemben, kérd mielőbb önkéntes szoptatási segítő vagy laktációs tanácsadó segítségét!

A megfelelő szoptatós testhelyzet megtalálása sok  kreativitást igényelhet, ha  császármetszéssel szültél, gátsérülésed, aranyered van. Ne add fel! Kísérletezz addig, amíg rá nem találsz a mindkettőtöknek komfortos pozicióra!
A megfelelő szoptatós testhelyzet megtalálása sok kreativitást igényelhet, ha császármetszéssel szültél, gátsérülésed, aranyered van. Ne add fel! Kísérletezz addig, amíg rá nem találsz a mindkettőtöknek komfortos pozicióra!

A szülés módjától függetlenül fontos a gátad megerősítése. Ahány szakember, annyi álláspont arról, hogy lehet-e hosszan, és egészségesen élni gátizomtorna nélkül (vagy elég  a nagyon aktív, örömteli szexuális élet), de az biztos, hogy nagyon sokat ad az élet teljességéhez, ha jól ismered, és magabiztosan tudod akaratlagosan is használni a medencefenéki izmaidat. Ha teheted, már a szülés, sőt a gyermekvállalás előtt menj egy tanfolyamra, és kezd el a rendszeres tornát. Ellentétben a többi mozgásformával intimtornázni már órákkal a szülés után lehet- sőt ajánlott, persze szigorúan fekvő testhelyzetben, óvatosan, fokozatosan emelni az intenzitást és az ismétlés-számot.

A gyermekágyi vérzés szakaszosan ürül, de napról napra gyengébb. Vagyis: Az rendben van, hogy napközben ingadozik az intenzitása, a lényeg, hogy a tendencia enyhülést mutasson. Az első 2 hétben távozhatnak csomósabb, darabosabb véralvadékok , melyek mérete időnként meglepő lehet. Ha egy ilyen darab megközelíti a ping-pong labda méretét, inkább hívd fel a téged gondozó szaksegítőt, és kérd ki a véleményét.
Ugyanez a teendő, ha nem akar gyengülni az intenzitás, vagy a gyengülés után újra erősödést tapasztalnál

A női lélek sebezhető ebben az időszakban. Normálisak és természeteesek az érzelmi hullámhegyek, hullámvöllgyek. Nem elvárás a nonstop rózsaszín eufória! Sokat segít a társas támasz, olyan emberekkel vedd magad körül, akik meg tudják engedni neked, hogy önmagad lehess. Az első hetekben semmiképp ne maradj félnapokra egyedül!

Az anyá válás nemcsak a csládi rendszert, a baráti kapcsolatokat is átalakítja. Engedd el azokat az embereket, akik nem tudnak mit kezdeni az új élethelyzeteddel, hogy  legyen helye az új életszakaszodban megerősítő kapcsolatoknak.  Egy feltétel nélküli elfogadáson alapuló női  szövetség hatalmas erőforrás lehet!
Az anyá válás nemcsak a családi rendszert, a baráti kapcsolatokat is átalakítja. Engedd el azokat az embereket, akik nem tudnak mit kezdeni az új élethelyzeteddel, hogy legyen helye az új életszakaszodban megerősítő, újonnan kibontakozó kapcsolatoknak. Egy feltétel nélküli elfogadáson alapuló női szövetség hatalmas erőforrás lehet!

Előfordulhat, hogy nem a családodból kerül ki az az ember, akinek tabuk nélkül ki tudod beszélni az érzéseidet. Akkor legyen egy barátnő, anyatárs, vagy gyermekágyas segítő. Valaki mindenképpen legyen, aki legalább hetente kíváncsi arra, hogy hogy vagy!
Mikor lehet újra…

Figyelem! Az alábbiakban több szakember véleménye, sok-sok édesanya története meghallgatása után és saját női tapasztalataim alapján kikristályosodott egyéni, szubjektív véleményem olvashatók, nem univerzális, tévedhetetlen igazságok, szakmai ajánlások!

Sétálni?  A kertben  “levegőzni” pl. egy kis kerti hintán, vagy pléden heverészve akár pár nappal a szülés után. Hosszasan gyalogolni: Minimum 3-4 héttel a szülés után ahogy erőd engedi. Próbálj fokozatosságra törekedni, és inkább ess a túlzott óvatosság “hibájába”, mintsem megerőltesd magad.
Sportolni?  Ez attól függ mennyire voltál aktív a várandósság alatt, lletve milyen mozgásformát űznél. 6 hét pihenés erősen javasolt akkor is, ha csak a leginkább gátbarát sportok valamelyikét választanád. Minél megterhelőbb a kiszemelt sport, annál több időt célszerű adni magadnak. Megfontolhatod, hogy olyan foglalkozást választasz, ahol kimondottan szülés utáni női testre van kitalálva: baba-mama jóga, hasizom záró tréningek, babástorna-
vagy hónapokkal (!!!) a gyerekágy után szóba jöhetnek a hordozós sportok is.
Hordozni?  A pici babát akár újszülöttkortól hordozhatja apa, nagyszülő, vagy ha van korban, fizikumban a feladatra alkalmas nagytesó. A gátadnak viszont kijár a 6 hétnyi türelmi idő. Addigis edzed szorgalmasan a gátizmaidat! :D
A nagytesót remélhetően már várandósan hozzászoktattad, hogy egy jó darabig csak “szimbolikusan” lesz felkötve a te hátadra. A bátyó, vagy nővérke hosszas cipelése, hordozva altatása inkább maradjon kizárólag Apa feladata még bő 3-4 hónapig!
Szexelni? Amikor kedved van, és enged a baba. ;) A hat hét nem egy egyénre szabott ajánlás, hanem egy átlag: A legtöbb nő ennyi idő után fizikailag már alkalmas arra bonyolult, sok ismeretlen tényező által befolyásolt folyamatra, amit szexnek hívunk.
Van, aki már ennél jóval hamarabb ráveti magát a gyermeke(i) apjára, és van, akinek a lassú, óvatos kóstolgatás lesz az útja. Egy biztos: A szülővé válás csodás rítusától kezdve hosszú éveken át a szex csak egyféleképpen működhet kölcsönösen örömteli módon: A nő vezet, a férfi pedig figyelmesen követi. Igen, ez pont az ellenkező koreográfia, mint ami a médiából ömlik ránk, de ez van. Az anyai test radikálisan őszinte, ha mindketten elbírjátok  az asszertivitását és nyitottak vagytok alázattal és őszinte csodálattal viszonyulni hozzá, egy igazán szép, kölcsönösen gazdagító út vár rátok.
Medencébe ülni, fürdeni?  Otthon, ha mindenki egészséges “alul”, elvileg akár az első héten is, de ha biztosra akarsz menni várj a folyás végéig. Utána mehetsz akár strandra is, legalábbis nem nagyobb a kockázat, hogy összeszedj valamit, mint bármikor máskor.
Megszabadulni a babától legalább 1 órára? Ez az igény háborítatlan szülés után, egy jól támogatott gyerekágyban legkorábban a harmadik hét vége felé merül fel, majd, amikor apa, vagy nagyi csakugyan leviszi a kicsit tologatni az utcavégi parkocskába, 20 perc múlva mégis visszahozásra kerül az édesanya kérésére. :) Nagyon fontos, hogy olyan segítők vegyenek körül, akik nem ítélkeznek  sem a fel-fellobbanó szabadulási vágyad, sem a végsőkig való ragaszkodásod felett, türelmes, feltétel nélküli támogatással kísérik anyává érésed útját. Mert ugye, nem gondoltad, hogy “kész” szülő leszel, mihelyt  magadhoz öleled az újszülöttedet, vagy akár a hat hét lejárta után? A szülőség egy életre szóló ismerkedés- a gyermekeddel, és önmagaddal, mint szülővel. :)
pocikézfogósnagylánymother-and-daughter-3281388_1920

Betekintés az apás szülés lelki “kulisszatitkaiba”

 

A szülés helyszínétől függetlenül a leggyakoribb szüléskísérő személy az apa. Ő kicsit hibrid szereplő a képben, hisz egyszerre az egyik főszereplője a történetnek: a saját apává válását éli meg! Másrészt pedig a legavatottabb vajúdástámogató személy, hisz jó esetben nagyon jól tudja, milyen éritések esnek a legjobban az anyának, mik azok a másoknak talán ártatlanul hangzó mondatok, amiktől az ő párja lefagy, vagy kijön a sodrából- és persze ne felejtkezzünk el a bőrük illatáról, ami az egyik legerősebb természetes fájdalomcsillapító, masszív, terhelhető, és sokoldalú testükről, amire fizikailag is támaszkodhat az anya.
várandós párMíg az anyát a várandósság intenzív testi és hormonális változásai testileg- lelkileg felkészítik a szülés folyamatára, illetve a szülői lét kihívásaira, az apák esetében ez nem mindig megy végbe ilyen spontán.

A férfiak számára legerősebb kritikus pont általában a feltétel nélküli bizalmon alapuló önkéntes alárendelődés képessége illetve annak nyílt felvállalására való bátorság szokott lenni. Ha ez nem alakul ki (legkésőbb a vajúdás alatt), az nem csak  az együttszülés élményébe  kavarhat be, hanem gyakorlatilag az egész későbbi párkapcsolat további fejlődését blokkolhatja.

Bízni, de hogyan?

A test szintjén a nemzés pillanatában a férfi elengedi a kontroll és az ellenőrzés szándékát és a nőre bízza a gyermekét. Ez a történés azonban nem mindig emelődik át  zökkenők nélkül a tudatosság szintjére. A jó hír, hogy a férfi ösztönösen a szerettei feltétel nélküli támogatására és a szeretett nőben való bizalomra törekszik. A rossz hír, hogy az egész társadalmi berendezkedésünk ezt az ösztönös férfi- működést próbálja aláásni:
A fiúkat pici koruktól a nőkkel szembeni gyanakvásra, sőt a felettük való uralkodásra neveli  kultúránk. A birtokló, ellenőrző magatartás gyakran féltő, gondoskodásnak, védelmező szeretnek van beállítva a különféle irodalmi művekben és a médiában is. Előfordulhat, hogy egy férfi tényleg a legjobb szándéktól vezérelve korlátozza a párját a szülés alatt. Azt hiszi az a dolga, hogy lecsitítsa, elcsendesítse, vagy hogy ő döntsön “józanul” a fontos kérdésekben az érzelmileg labilisabbnak látszó vajúdó párja helyett. Csakhogy a szülés módosult tudatállapotot  eredményez az édesapáknál is- fel/beismerik ezt, vagy sem. Még modern, feminista nézeteket valló férfiakból is kibukhatnak önkéntelenül olyan zsigeri korlátozó, vagy leuralló gesztusok, amik elbizonytalaníthatják, kizökkenthetik a vajúdó nőt, sőt rossz esetben még traumatizálhatják is.pregnancy-2221960_960_720

Az apás szüléshez tehát vagy egy eleve nagyon érett férfi- személyiség kell  komoly önismerettel, vagy olyan segítők, akik abban tudják megerősíteni az apát, hogy szolgálja teljes bizalommal és királynőnek kijáró tisztelettel szíve hölgyét.

 

Gyakorlat teszi a mestert

Én tehát azt vallom, hogy egy apának elsősorban nem a vajúdás szakaszaiból és hormonális hátteréből kell felkészülnie, hanem azt kell tudnia abszolválni, hogy hitelesen és belülről fakadóan alá tudja  rendelni magát a vajúdástámogatás szolgálatának.

Hála Istennek egyre több az olyan édesapa, akinek nem ez az első tapasztalat az életében, hogy a hagyományos domináns, vezető szerep helyett a szó legpozitívabb értelmében vett alázatos követőét tölti be a párja mellett. Inkább az szokott nehézséget okozni, hogy kifelé nem nagyon merik felvállalni, milyen otthonosan is mozognak a gyengéd, szeretetteljes, finom figyelem és értő-érző reaktív gondoskodás feladatkörében is. Ez ugyanis társadalmilag még mindig “cikinek “, “férfiatlanságnak” számít.

couple-1502620_960_720

A régi “macsós” szerepelvárások megingathatatlanul tartják magukat. Továbbra is gúny tárgya az a “papucs” férfi, aki felelősséget érez különösen a sebezhető, kiszolgáltatott állapotban lévő párja fizikai és érzelmi jól-létéért, a különféle médiaábrázolásokban és a bestseller regényekben a különc, kissé lúzer férfi mellékszereplők család és elköteleződés iránti vágya valamiféle “félrehuzalozottságként”, csodabogár tulajdonságként van bemutatva, kb. a felnőttkori játék katona-gyűjtéssel, vagy hangyafarm tartással ekvivalens egzotikumként, kis túlzással társadalmilag veszélytelen perverzióként. Férfiakból álló baráti társaságokban az otthon amúgy elég jó partnerként és apaként funkcionáló férfiak továbbra is azzal húzzák egymást, hogy ha egyikük elkezd a korábbinál több időt tölteni a szerettei körében, hogy a Ferit biztos terrorizálja az asszony, azért jár át ritkábban meccset nézni. Az, hogy esetleg az illetőnek akár belső késztetése is lehet az “asszony” bárminemű manipulációja nélkül is vele és/vagy a közös gyerekeikkel tölteni a szabadidejét- ez tabu, még akkor is , ha a társaság minden tagjával elő-előfordult már hasonló időszak.
A fejlődés mindössze annyi a “Mars és Vénusz” párkapcsolati könyvek fénykora óta, hogy az emberek a legbelsőbb privát szférájukba már nem engednek nyakló nélküli kontrollt ezeknek a sztereotíp előírásoknak. De kifelé még nagyon is igyekeznek megfelelni nekik.

Belső stabilitás kérdése

Márpedig a szülés olyan esemény, ami kívülállók jelenlétében zajlik. Szerencsés esetben olyan segítőkében, akik nem ítélkeznek az apa férfiassága felett, bármit is érezzen, vagy bármilyen tanácstalan is legyen. Nem fogják kiröhögni, és lúzer papucsnak nevezni, ha “úgy táncol, ahogy a párja fütyül” a  vajúdás alatt, sőt támogatni fogják ebben. De leginkább háttérbe húzódnak, hogy még véletlenül se érezze magát feszélyezve tőlük a szülő pár.
Sokszor azonban még így is nehéz lehet elengedni a szorongást a megítéléstől, megszégyenüléstől, és beleolvadni a korábban csak bizalmas, intim szituációkban megélt szeretetteljes légkörbe, és beállni illetve beguggolni a saját helyére, ahol mindig is a legkomfortosabban érezte magát: a szerelme lábai elé, lesve a kívánságait.
Kikapcsolni a racionális értelmezésés ellenőrzés  szándékát, és kizárólag a szívből jelenlenni, és reagálni.apás szülés
“Csak” szeretni és támogatni a nőt. Kizárni minden korábbi elvárást és rossz élményt, és megérezni az idegenek visszajelzéseitől független stabil férfiasság kompetencia- tudatát. Hisz  nincs is annál férfiasabb cselekedet, mint minden félelmet és korlátot meghaladva teljes szívből  megadni minden emberileg megadhatót a szeretett nőért, és az életre hívott utódokért.

Férfivá avató rítus

A szülés egy remek lehetőség tehát a férfi egyéni fejlődésére, és a párkapcsolat megerősödésére. Persze ez nem azt jelenti, hogy az a férfi, aki nem tudja elkísérni a párját a szülőszobára vagy lekési a gyermeke születését, ne tudná  ugyanezt a belső lelki utat megjárni. És sajnos fordítva sem igaz: Attól, hogy egy férfi lelkiismeretesen elkíséri a párját minden orvosi vizsgálatra és dúlakonzultációra, és az első kontrakciótól az aranyóra végéig ott van fizikailag- még nem biztos, hogy a lelkében is végbe megy a folyamat. Ezt számtalan külső és belső tényező akadályozhatja, aminek bővebb kifejtésére jelen írásomban nem vállalkozom. Viszont fontosnak tartom hangsúlyozni, utólag akár évekkel a baba megszületése után sem késő elkezdeni vagy épp folytatni a megrekedt belső munkát, adott esetben egy kompetens segítő támogató kísérése mellett.

Miért érdemes szoptatós csoportba járni?

A sikeres szoptatáshoz alapvetően 3 dologra van szükség: az anya elhatározására, hiteles, korrekt információkra, és társas támogatásra.

Szoptatás
Egy jó kezdet sokat számít, de elkél a támogatás a továbbiakban is!

 

Valaha ez az egész egyetlen “csomagban” volt: A nagycsaládos mindennapokban a baba szoptatása a hétköznapok magától értendő része volt. A cseperedő nagylányok számára szép lassan nyilvánvalóvá vált, hogy az anyaság, sőt a női lét, “asszonysors” ezzel jár, rá is ez vár.
Ugyanakkor volt módja ellesni a technikai részleteket, kisebb-nagyobb fortélyokat.
Nemcsak azt láthatta közvetlen közelről, hogy hányféle testhelyzetben lehet mellre tenni a babákat, totyogókat, de azt is, hogy a mohó Pistike kis vasgyúró, az “irzíkeny “Andriska meg sokkal lassabban gyarapszik, és végül ugyanolyan erős szép szál, munkabíró legénnyé serdülnek sok-sok év múlva. Hogy Marinak alig domborodik valami a pruszlik alatt, mégis csupa hurka minden kisbabája, és még az unoka testvére gyerekeit is megszoptatja időnként. Hogy Zsuzsi várandósan is tudja szoptatni az ikreit, Manci meg  nem is esik újra teherbe, amíg le nem választja a “cseppjét.” Hogy Bözsinek meghalt az anyukája, Pirinek meg pont katona volt a férje, amikor babájuk született, és mégsem ment el a tejük- igaz, amíg nagyon maguk alatt voltak, néha Mari szoptatta a kicsit.
Nem volt szükség sem “felkészítő tanfolyamra”, sem szoptatós baba-mama körre.
A női kalákában végzett közös munka során volt lehetőség a tapasztalatcserére, “tanácsadásra”.

szoptatós csoport
Kép: Pinterest

Természetesen eszem ágában sincs  visszasírni ezeket az időket, hisz ma sok szempontból sokkal szabadabbak és boldogabbak az emberek.

Viszont vannak olyan funkciói a régi falusi világnak, amiket a mai világban sem  igazán tudunk nélkülözni.

Az élet normális jelenségei, mint az egészséges kisbabák normális viselkedése, és az anyai gondoskodás szép lassan “tankönyvi” anyag lett- no, nem a közoktatási tanterv részeként, hanem az igazán lelkiismeretes, nagyon tudatos szülők “tananyagaként”.

Három egyidős baba, három különböző genetika, háromféle temperamentum. A normális sokféle!
Három nagyjából egyidős baba, három különböző genetika, háromféle temperamentum. A normális sokszínű skála!

Miközben talán elég lenne tartani a kapcsolatot a szülővé vált családtagjainkkal, évfolyamtársainkkal, munkatársainkkal, ismerőseinkkel. Rendszeresen látogatni őket, ítéletek és jótanácsok nélkül jelen lenni a mindennapjainkban, és figyelni.
Ami viszont a szoptatást illeti, sajnos nem biztos, hogy elég ennyi: Az utóbbi évtizedekben sajnos több női generáció nőtt föl igazán pozitív szoptatási minta nélkül-és ez társadalmi tendencia.

Bár szép szavak szintjén továbbra is ment a szoptatás értékeinek méltatása, de hogy ennek a gondoskodási formának olyan “hátulütői” lehetnek, minthogy az anyák mindenhova magukkal viszik a babájukat és diszkréten mellre is teszik, ha erre van szükség, ezt már kevésbé sikerült elfogadni.baby-1753205_960_720

A szoptatós csoportban minden anya tudja, megérti, és elfogadja, hogy a szoptatás szoptatással jár- nemcsak a babaszoba félhomályában Mozart hallgatás közben, hanem begyulladt mellel, kialvatlanul, egy nyűgös, többemberes, fogfájós kisbabával is, aki csak egyetlen nyakatekert testhelyzetben tűri a mellretételt. Lehet látni maratoni szopikat, villámszopikat, bőtejű anyákat, éppenhogy eleget termelő anyákat, főállású anyákat, dolgozó anyákat, tanuló anyákat, szopizó újszülötteket, szopizó csecsemőket, szopizó bölcsiseket, sőt néha még szopizó ovisokat is!

Együttalvó családokat, hordozó családokat, babakocsit is használó családokat, csak kiságyban alvó babákat, csak a szüleik testén alvó babákat, nagycsaládban élő, többedik babákat, sőt még örökbefogadott babákat is.
Egy kis sziget, ami visszacsatol a hús-vér élet normális sokszínűségéhez.

Próbáld ki a lakóhelyedhez legközelebb eső lehetőséget:
http://szoptatasportal.hu/baba-mama_csoportok