Elbizonytalanító aggályok, kételyek (az igény szerinti) szoptatás, válaszkész nevelés körül 2.

Bár az igény szerinti szoptatás, illetve azt segítő válaszkész nevelés az emberiséggel egyidős gondoskodási “módszer” a nyugati kultúra a  20. században ezektől egyre távolabbi alternatívákat termelt kiéppen ezekre a riogatásokra hivatkozva. Nemcsoda, hogy a mai szülők, nagyszülők, sőt dédszülők kissé idegenkednek visszatérni a természetes modellhez egy olyan világban, aminek a működése épphogy köszönő viszonyban van a természet rendjével. Hogyan fog ez a kisbaba alkalmazkodni a zordon, kötöttségekkel teli, olykor minden emberi szükségletet figyelmen kívül hagyó külvilághoz?- aggódnak sokan . Ezekre az aggályokra kínálnak (látszat)megoldást a különféle nevelési besztszeller könyvek, és a félvilágháló. “Szép, szép dolog az igényszerinti szoptatás, meg a válaszkészség, értékes az anyatej, de mi lesz, ha másra kell bíznod a kisbabádat?”-ütközöl lépten-nyomon a kérdésbe- “Tarts inkább az ágyikójában, ne hurcold annyit, etesd szabályos időközönként, sőt időnként adj neki cumisüveget is, hogy minél könnyebben, észrevétlenebbül el tudj mozdulni mellőle.” – szól a gyakori tanács mindenhonnan. Vajon ez lenne a megoldás, ha nem tervezel minden nap reggeltől estig a gyereked mellett lenni, míg abba nem hagyja a szopizást? A válasz : NEM.  Alább kifejtem miért:
A csecsemő elkülönítését szorgalmazó, szigorúan szabályozott időrend szerint etető-gondozó módszerek azon alapszanak, hogy a kisbaba pár hetes korától néhány nap vagy hét alatt megszokja, hogy nem reagál senki a jelzéseire, ezért nincs értelme jeleznie, ha szopizni akar, vagy szeretné, ha felvennék a kiságyból és odavinnék, ahol az élet zajlik, mert úgysem számít a jelzése. Az így nevelt babák többnyire látszólag(!) könnyebben alkalmazkodnak az olyan változásokhoz, hogy más vigyáz rájuk az anyukájuk helyett. Valójában azonban csak arról van szó, hogy nem tiltakozik hangosan és látványosan. Az anyukája viszont ugyanúgy hiányzik neki, mint a válaszkész gondoskodást kapó babáknak- csak éppen nem mutatja ki.
A válaszkészen nevelt babák azt tanulják meg az igényeikre adott gyors és adekvát válaszokból, hogy szabad és érdemes jelezniük, ha valamire szükségük van. Ezért ők- különösen 6 és 18 hónapos koruk között- jellemzően telitorokból tiltakoznak, ha az anyukájuk akárcsak a szomszéd szobába megy ki. Hordozással minimalizálható azoknak a helyzeteknek a száma, amikor tényleg nem vihetjük magunkkal a babánkat. Amikor mégis ez történik általában a kezdeti sírdogálás után megnyugszanak a picik a rájuk vigyázó felnőtt karjaiban, és békés játékkal töltik az órákat az anya távollétében.
Nagyobb korukban, viszont jellemzően kifejezetten barátságos, könnyen alkalmazkodó gyerekek válnak a kötődően nevelt kisbabákból.
Viszont mindkét csoportban vannak kivételek, hiszen ma már tudjuk a babák viselkedése csak részben múlik azon, hogyan nevelik őket. Ez vonatkozik minden más  neveléssel kapcsolatos aggályra is, ami az igény szerinti szoptatás kapcsán fel szokott merülni.

 

Mivel az igény szerinti szoptatás, és a válaszkész nevelés a biológiailag “alapértelmezett” gondoskodási mód, inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy a baba jelzéseit figyelmen kívül hagyó, merev időbeosztást betartó nevelési módszerekkel nevelt gyerekek lehetnek bizalmatlanabbak, zárkózottabbak, az újdonságokkal ellenségesebbek, mint a kötődően nevelt gyerekek.

 

gyerekekkel
Minden gyerek más és más egyéniség. Szerencsére nincs olyan módszer, ami felülírhatná valódi természetüket. A kötődő nevelés abban segít, hogy minél jobban megismerhessük, kit is kaptunk ajándékul személyükben.

 

 

A csecsemő igényeire figyelő, válaszkész gondoskodás, igény szerinti szoptatás nem hoz létre egy egységesen jellemző viselkedési, vagy  habitusprofilt. Az egykor igény szerint szoptatott nagyobbacska gyerekek között vannak jóevők és válogatósak, könnyen együttműködők , és nehezen hajlítható akaratúak, barátságosak és félénkek. Nem az igény szerinti szoptatás miatt, vagy ellenére, hanem mert ilyen változatos természetűek az emberek.

Az biztos, hogy csupán az igény szerinti szoptatás, és a kötődő nevelés önmagukban nem teszik nehezebbé a különféle nevelési helyzeteket.

 

Hogy őszinte legyek, senki nem tudja megjósolni neked, hogyan fogadja majd az új helyzeteket, vagy  nagyobbacska korában, ha bizonyos korlátokat állítasz fel majd számára, mennyire lesz könnyen alkalmazkodó, együttműködő konkrét helyzetekben. Ha van szerencséd olyan anyával beszélgetni erről aki több gyereket nevelt nagyjából ugyanazon elvek mentén, nagy valószínűséggel be fogják vallani, hogy ahány gyerekük volt, annyiféleképpen “működtek”. E sorok írója maga sem tapasztalta másként.

Ha újszülött korától a gyereked jelzéseit figyeled és arra reagálsz, azzal a hosszútávon kölcsönösen egymást gazdagító kapcsolatotokat alapozod meg. Ez a kapcsolat fog átsegíteni titeket a nehezebb helyzeteken, időszakokon, nem pedig a kívülállók praktikái.

 

Bízz magadban és a kisbabádban! Meglátod, minden helyzetet meg tudtok oldani!

Elbizonytalanító aggályok, kételyek (az igény szerinti) szoptatás, válaszkész nevelés körül 1.

Ha már bizonyosságot szereztél arról, hogy az igény szerinti szoptatás a legmegfelelőbb választás számodra és a kisbabád számára is, de mégis vannak benned nyugtalanító kérdések, gondolatok, nem vagy egyedül.
Olyan kultúrában élünk, ahol a mesterséges táplálást tévesen és megalapozatlanul a szoptatás teljes értékű alternatívájaként mutatják be, és sokszor még állítólagos “előnyökről” is szó esik, a szoptatással szemben. A valóságban a tápszerek kizárólag azoknak az anya-baba párosoknak tartogatnak előnyöket, akiknél a kiegészítés nélküli anyatejes táplálás valami miatt nem jöhet szóba, a cumisüveg pedig azoknak, akiknél a szoptatás bizonyul kivitelezhetelennek valamilyen  megváltoztathatlan anatómiai egyéni sajátosság vagy erős érzelmi gátak miatt. Nekik a lehetséges opciók közül-mivel az igény szerinti szoptatás sajnos kiesik- a legjobb választások ezek az anyatej- és anyamell-pótlékok.  . Mindenki más számára a tápszeres, és cumisüveges táplálásnak csak hátrányai, és kockázatai vannak a szoptatáshoz képest.
De vajon a mérleg másik serpenyőjében nincs semmi a szoptatás rovására? Sokszor hallani különféle vádakat, előítéleteket, leginkább olyanoktól, akik sosem próbálták, vagy  megfelelő támogatás hiányában néhány hét vagy hónap után feladták az igény szerinti szoptatást. Ezek két csomópont körül szoktak forogni: az anya pszichés és fizikai leterhelődése, illetve az anya- gyerek kapcsolatra, vagy a gyermek jellemére, személyiségfejlődésére gyakorolt hatása.
Lássuk az első csoport aggályait a teljesség igénye nélkül:

  • Az anya kimerül az éjjel-nappali rendelkezésre állástól.
  • Az anya tartalékai “lemerülnek”, megroppan egészségügyileg és /vagy mentálisan
  • Az anya melle elveszíti esztétikai vonzerejét

Az anyamell szépségével később egy külön bejegyzésben szeretnék foglalkozni, annyit viszont elöljáróban megírom, hogy a mell alakváltozásai a várandósággal és a gyermekvállalással függnek össze, a szoptatásnak legfeljebb annyi befolyása van a mellformára, hogy egy hirtelen elválasztás után lassabban nyeri el az új formáját. A gyermek igénye szerinti elválasztódás, vagy fokozatos elválasztás esetén a mirigyállomány lassú, fokozatos visszafejlődésével párhuzamosan lassan, fokozatosan visszaépül a zsírszövetállomány, így ezekben az esetekben, nem kell ilyen hatástól sem tartani.

Az első két aggályt viszont reális lehet, ha egy anyát nagyon magára hagy a környezete a kicsi babáról való gondoskodás minden feladatával,és felelősségével. De ezek a veszélyek nemcsak az igényszerint szoptató anyákat fenyegeti. Sőt mivel a szoptatás kevesebb előkészületet és utómunkálatot igényel tulajdonképpen több energiájuk és idejük marad, mintha mesterségesen táplálnák a babájukat. Más kérdés , hogy az evolúció( vagy a Teremtő) úgy tervezte, hogy a többi feladat a kisbaba körül, és az anya szükségleteiről való gondoskodás kötelessége megoszlik az anya családja, baráti köre között, tehát az eredeti terv szerint még több idő és energia járna az édesanyának.
Aki esetleg aggódik a szoptató anya egészségügyi vagy érzelmi jól-léte miatt, ahelyett, hogy az életét leginkább megkönnyítő megoldásról, az igény szerinti szoptatásról lebeszélné az édesanyát, ajánljon neki segítséget a többi munkában, feladatban, ami a vállát vagy a szívét nyomja. Ha például bevásárol, vagy főz neki, tud segíteni abban, hogy megfelelő mennyiségű egészséges táplálék, vitamin, fehérje, rost, és ásványi anyag kerüljön a szervezetében. Ugyanez a gondoskodás járna minden anyának főleg az első hónapokban- függetlenül a táplálás módjától!

De ezzel még nem oszlattam el minden létező aggályt hiszen olyan riogatásokat gyakran hallhatsz, hogy:

  • A kisbabád  túlságosan hozzászokik, hogy mindig megszoptatod, ha valami baja van, így nehezebben fogad el idővel más vigasztalási formákat.
  • Túlságosan kötődik hozzád emiatt, nehezebben szokik hozzá, ha másra kell bíznod.
  • Nem tudod majd elválasztani, amikor szeretnéd.
  • Soha nem tanul meg egyedül elaludni, és átaludni az éjszakát
  • Azt hiszi majd mindig mindent szabad neki, amit szeretne, mivel szopizini, karban lenni, mindig szabad volt neki az első évben, amikor csak igényelteA következő posztban ezeket járom körül.

Az áldott állapot hangulata

Mióta ember él a földön, a gyermekvárás időszaka, különleges, kitüntetett jelentőségű, szakrális hangulatú időszak volt  egy nő életében. És egyben közösségi ügy is: az állapotos asszonyt körülvették rokonai, és a szűkebb-tágabb környezetében élők, és valamennyien felelősséget éreztek, azért, hogy megadassék az anya számára mindaz, amit szükségesnek, nélkülözhetetlennek véltek, valamint távol maradjon tőle, mindaz amit a közösségi tudás ártalmasnak, veszélyesnek tartott. Persze nem csak a közösség érdeke volt a gyarapodást és a jövőt jelentő utód és az őt hordó édesanya védelmező felügyelete. Az anyák is sokat kaptak ettől: segítő kezeket, értő füleket, együttérző szíveket.
Mai materialista szemléletű társadalmunk hajlamos úgy megközelíteni ezt az időszakot, mintha pusztán egy átmeneti, kockázatokkal és lehetséges problémákkal fenyegető biológiai állapotról lenne szó, semmi többről.  Ám ma is akadnak olyan emberek, akik akár anyaként, akár  kísérőkként, akár hozzátartozókként megmerítkeztek az áldott állapot élményében,  és megtapasztalták a transzcendens erők közelségét is.
Az utód fizikai egészsége iránti kollektív aggodalom, és felelősségérzet  ma talán éppen olyan erős, mint az óvó-védő, rontáselhárító rítusok sikerességében bízó régi társadalmakban, ám ez sajnálatos módon gyakran igen szerencsétlen formákat ölt, ami többet árt, mint használ: A jószándék nevében szinte mindenki- beleértve az utcai járókelőt, vagy a fülketársat a vonatban- feljogosítva érzi magát, hogy a kismama döntéseit felülbírálja, megkérdőjelezze, tanácsokat osszon életének olyan privát területeire, mint a táplálkozás, a testmozgás, vagy a szexuális élet.  Történik mindez többnyire az empátia és a támogató légkör  biztosítása nélkül, sőt olykor durván, gorombán, méltóságában sértve az édesanyát.
Arról nem is beszélve, hogy ezek a tanácsok nem mindig  a leghitelesebb információkon alapszanak. A tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos néha a kompetenciába vágó magasfokú végzettség, vagy a több évtizedes praxis sem jelent feltétlenül garanciát arra, hogy az illető lépést tart a szakmai ajánlásokkal, folyamatosan bővíti ismereteit.  Az pedig egészen kivételesnek mondható, amikor adott a jó szándék, az empátia és a szabad kapacitás is a szakértelem mellé a várandós édesanyát foglalkoztató orvosi vizsgálatokkal nem szorosan összefüggő kérdésekre.

várakozás

Így előfordulhat, hogy a sok jószándékú tapasztalt barátnővel, rokonnal, és kiváló egészségügyi szakemberekkel körülvett édesanya is  érzelmileg magára hagyottnak, elhanyagoltnak érzi  magát. Sokan úgy érzik a várandósságuk semmi másról nem szól, mint kötelező előkészületekről, szervezésről, vizsgálatokról, adminisztratív teendőkről.
Hol van  már ebben az egészségügyi megfigyeléssé és nyers információközléssé csupaszított gondoskodásból   a várandósságot az ősi idők övező  szakrális hangulat?
Izzó parázsként ott szunnyad minden anyában, aki gyermeket hord a szíve alatt.  Csak szeretetre, és támogatásra van szüksége, hogy meg tudja találnia magában, és máris a kezében a lehetőség, hogy tűzzé szítsa,  s az általa kiválasztott személyek aktív jelenlétére, hogy velük együtt körbetáncolhassa a teremtő erők dicsőségére, saját maga és  szerelmetes magzata örömére, szépséges szülését előkészítendő.

Az igény szerinti szoptatás- az anya igényei tükrében

Ebben a bejegyzésben szeretném eloszlatni azt a tévhitet, miszerint az igény szerinti szoptatás áldozathozatalt, és lemondást jelentene az anyák számára.
A női test arra van “programozva”, hogy az utódját anyatejjel táplálja, annak igényei szerint. Ezért valójában éppen az jár szükségszerűen áldozathozatallal az anya teste számára, ha valami miatt úgy dönt, hogy nem szeretné szoptatni a csecsemőjét.szopis
Ha a kisbabád születésétől kezdve maga szabályozza a szoptatások gyakoriságát, és hosszát, az csökkenti a szülés utáni vérzésedet, és segíti a méhed gyorsabb visszahúzódását, a szervezeted regenerálódását,  a tejed is hamarabb belövell, gyakran mindenféle kellemetlenség nélkül. Ezzel egyidejűleg az anyai önbizalmadat is megalapozod, hamar rá tudsz hangolódni a babád jelzéseire, és a ti kettősötök együttműködését- nemcsak a szoptatásban. :)
Mivel az anyatej a későbbiek folyamán is a kereset kínálat elve szerint termelődik, ha a későbbi hetekben, hónapokban is az ő jelzéseire hagyatkozol, nagy valószínűséggel megnyugtatóan fejlődik majd a babád kizárólag szoptatva így jelentős kiadásokat tudsz megspórolni, hiszen nem kell költened sem tápszerre, sem cumisüvegre, sem játszócumira, sem semmilyen babaitalra az első fél évben.
A pénzen kívül rengeteg időt is megtakarítasz, hiszen a melledet – ellentétben a cumival és a cumisüveggel- soha nem kell sterilizálnod, bármikor rendelkezésre áll az ideális hőmérsékletű táplálék, és a legkedvesebb, leghatékonyabb “alvóka”. Így könnyebben mozdulsz ki a babáddal, hiszen bárhol bármikor megszoptathatod őt.

Az igényszerint szoptató anyák menzesze és termékenysége az esetek  túlnyomó többségében később tér vissza, mint a nem igény szerint szoptatóké. Ezzel a természet segíti az aktuális legfiatalabb babára való minél nagyobb energia és figyelem összpontosítást. De mivel nagyon nagy egyéni különbség figyelhető meg az igényszerint szoptató nők között,  ezért ha NEM szeretnél kisbabát a következő 1-2 évben, akkor NE hagyatkozz kizárólag a szoptatásra!

10472866_681353751940444_541299729631224247_nMivel a mesterséges tápláláshoz, illetve a külsőleg meghatározott rend szerint történő szoptatáshoz képest jóval kevesebb babasírásra számíthatsz, ha igény szerint szoptatsz, ezért az anyaságodat is könnyebbnek élheted meg, mintha más modell szerint gondoskodnál a gyermekedről.
Szoptatás közben oxitocin-örömhormon szabadul fel a szervezetedben,  a legtöbb anya számára szoptatni kifejezetten eufórikus érzés. A tejelválasztásért felelő prolaktin hormonnak pedig relaxáló hatása is van, így kipihentebb és nyugodtabb lehetsz, mintha mesterségesen táplálnád a gyermekedet.
Segíti a kötődést, a testi lelki egymásra hangolódást a babáddalEgy fajta nonverbális, vagy inkább szavak feletti kommunikációs lehetőséget kínál, hogy jelzéseire válaszolj.

Az egészségedre hosszútávon is jótékonyan hat: csökkenti  többek között a mellrák, bizonyos szív és érrendszeri problémák, valamint a csontritkulás kialakulásának a kockázatát.

Életre szóló szép emlék mindkét résztvevőnek.


Az igény szerinti szoptatásról a baba igényei tükrében

Lenyűgöző és szinte hihetetlen, milyen sokféle igényét elégíted ki kisbabádnak azáltal, hogy megszoptatod őt.
Nézzük sorra egyenként- a teljesség igénye nélkül- mi mindent nyújt számára egy-egy szoptatás:

Táplálék

A létező legtökéletesebb táplálékot nyújtod a szoptatás során gyermeked számára, hiszen összetétele kifejezetten az ő egyedi és aktuális igényeihez van szabva, és a mennyiségét is ő szabályozza.
Az anyatej könnyen emészthető, és tartalmaz mindent amire csak a kisbabádnak szüksége lehet.  Összetétele hozzájárul a gyermeked agyának, szemének fejlődéséhez, optimális gyarapodást és növekedést tesz lehetővé számára, segíti az emésztését, serkenti az immunrendszerét. Hőmérséklete mindig azonnal ideális. Ízét befolyásolja mindaz, amit eszel, így gyakorlatilag már akkor belekóstol a főztödbe, amikor még kizárólagosan szoptatod őt. :)
Nincs más táplálék, ami ugyanolyan értékes lenne a kisbabád számára, mint a te saját tejed! Fél éves koráig minden táplálék szükségletét fedezi, és még az első születésnapjáig nagyjából 2/3-át teszi ki az étrendjének.

Folyadék

Az anyatej  magas víztartalmának köszönhetően  helyes szoptatási gyakorlat esetén 6 hónapos koráig teljes mértékben fedezi a babád folyadékigényét, sőt igény szerinti szoptatás mellett akár egyéves koráig sem  szükséges kiegészítő folyadék a számára.

Védelem

Az anyatej összetétele révén képes támogatni a gyermeked immunrendszerét: ha  beteg van a családban, hamarosan megjelennek a tejedben azok az ellenanyagok, melyeket  megkapva a babád szervezete könnyebben küzd majd meg a betegséggel, ha egyáltalán elkapja. Előfordulhat az is, hogy teljes védelmet nyer a szoptatásnak köszönhetően.

Érzelmi biztonság

Szoptatás közben nemcsak a tested melegét, és a karod ölelését érzi, hanem a bőröd illatát, és a tejeden keresztül a te kedvenc ételeid ízét, melyek mind ismerősek lehetnek számára a méhen belüli életéből. Érzi a közelségedet, a jelenlétedet, a figyelmedet a jelzéseire, melyek mind- mind azt segítik elő, hogy biztonságban érezze magát.

Vigasz és nyugalom

Az anyatej tartalmaz olyan anyagokat, melyek könnyebbé teszik a kisbabád számára az ellazulást, valamint az álomba merülést is. A legtöbb baba szívesen szopizik , akkor is, amikor már nem kortyol nagyokat a tejből, hiszen a szopó mozgás is nyugtatja, vigasztalja őket.  A szoptatott csecsemők legkönnyebben szopizás közben alszanak el este, és ugyancsak szoptatással lehet őket a leghamarabb, és a legbiztosabban visszaaltatni az éjszakai ébredések után. Ha beteg, vagy fáj valamije, az anyatej által természetes, kockázat és mellékhatásmentes fájdalomcsillapítót is kap. Mindezekből az következik, hogy egy igény szerint szoptatott kisbabának nincs szüksége játszócumira, mindazt a funkciót amit ez a kis szilikon tárgy betölteni hivatott, a te melled tökéletesen  el tudja látni, ráadásul  szoptatás közben a kisbabád  számos más szükségletéről is tudsz gondoskodni.

Kommunikáció és kötődés

Amikor a kisbabád tátog a szájával,  keresi a melledet,  azzal tulajdonképpen egy kérést fogalmaz meg a  maga baba- nyelvén. Ha te erre felkínálod neki a szopizás lehetőségét, azzal válaszolsz az ő kérésére. Ha ez időről időre megismétlődik,akkor a kisbabád megtanulja, hogy érdemes veled kommunikálni, jelezni a szükségleteit, megérted őt, és válaszolsz neki. Bizalom épül ki benne irántad, önmaga iránt, és az egész világ irányában. Ez a mélyen lelkébe épülő hozzáállás minden későbbi kapcsolatát meghatározza majd, és élete végéig elkíséri. Amikor a kisbabádat szoptatod nemcsak a pillanatnyi szükségleteit töltöd be, hanem olyan folyamatokat alapozol meg pozitívan, amik túlmutatnak a szoptatás időszakán, sőt kettőtök kapcsolatán is.

újszülött szoptatása

Nem a szoptatás az egyetlen módja, hogy betöltsd a fentebb felsorolt a szükségleteit a kisbabádnak . De az egyetlen eszköz, aminek a segítségével egyidejűleg és ilyen összetetten, és maradéktalanul elégítheted ki ezt a sokféle igényt. Ha ez az eszköz a rendelkezésedre áll, érdemes élni vele, amikor csak elfogadja ezt a lehetőséget a kisbabád, gyermeked.

Apáknak- Avagy hogyan segíthetsz a szoptatásban

Ha már itt jársz, feltételezem, hogy  már nincs szükséged külön magyarázatra, hogy miért jó a szoptatás?  És annak a fontos információnak is a birtokában, vagy, hogy a sikeres szoptatáshoz nagy szükség van támogatásra. Viszont számodra is hasznos lehet néhány támpont, miként tudod a támogatást megvalósítani a gyakorlatban.

A legfontosabb kiindulópont, hogy a gyermeked anyja egyedi és megismételhetetlen nő, valószínűleg sem tőlem sem mástól nem olvashatsz kifejezetten őhozzá szabott útmutatást.  Éppen az ő egyediségét megismerve és szeretettel elfogadva válhatsz a legjobb segítőjévé!

A legtöbb nő örül neki, ha a párja is saját ügyének érzi a kisbabás életre való felkészülést. Olvashattok közösen hasznos írásokat, elkísérheted  a különböző  felkészítő előadásokra, és megoszthatjátok egymással az ezek kapcsán támadó gondolataitokat érzéseiteket, kételyeiteket, aggodalmaitokat. Ha dúla is kíséri a várandóságot, hozzá is fordulhattok információért, tanácsért, vagy támogatásért.
Elkísérheted a párodat még a várandósság idején egy szoptató anyacsoportba is, bár a legtöbb anyacsoportba igen-igen ritka a férfi látogató.
Tartsd tiszteletben a párod döntését arról,  hogy milyen eszközöket szeretne megvásárolni, kölcsönözni, és mit nem, hol szeretné, hogy aludjon a kisbaba, és fogadd el azt is, ha a szülés után változtat az eredeti elképzelésein.599571_341473695928453_1108899872_n

Mi mindennel tudsz hozzájárulni, hogy párodnak elég energiája és lelkesedése maradjon szoptatni a hosszú-hosszú hónapokig, vagy akár évekig is?
– Gondoskodj magadról, vállalj többet a közös feladatokból is.Próbáld meg rangsorolni a szükségleteidet, prioritásaidat, és kérd erre a párodat is. Amit egyikőtök sem tart fontosnak, azzal egyszerűen ne foglalkozzatok az első néhány hónapban. Boldog és egészséges családok ezrei élnek világszerte 3-4 évente-esetleg még ennél is ritkábban tisztított ablakú otthonokban, és vannak akiknél a vasalás is csupán különleges, ünnepi  alkalmak  előkészületéhez tartozó tevékenység. Ha valami mindkettőtöknek fontos próbáljatok olyan megoldást találni, ami egyikőtök számára sem erőn felüli megterhelés. Ha tehetitek vegyetek igénybe külső segítséget is. Ne feledjétek, hogy mosogatni, főzni bárki tud , élvezni ezt a különleges és megismételhetetlen időszakot egymás társaságában, ismerkedni a kisbabátokkal, együtt lenni egymás társaságában szeretetben és boldogságban, emléketeket gyűjteni helyettetek senki.

– Képviseld a külvilág felé következetesen, hogy a szoptatás a feleséged magánügye, ő hoz döntést ezzel kapcsolatban a rendelkezéséra álló információk alapján és a szíve szerint. Védd meg, ha kritika éri!

-Támogasd  a szopatási kapcsolatukat azzal, hogy nem kényszeríted arra a párod, hogy válasszon a te elvárásaidnak való megfelelés és a szívéből fakadó döntések között.Viszont ne mulaszd el MINDIG biztosítani őt arról, hogy a nem kell semmiféle elvárásnak megfelelnie, ahhoz, hogy jó anyának tartsd, és büszke légy rá. Ha egy nehéz helyzetben úgy érzed, tudsz olyan megoldást javasolni, ami segíthet neki, ne tartsd magadban! De fogadd el, ha  ő esetleg máshogy látja jónak, mint te. Akár akkor is, ha a szoptatás folytatódása a tét.

– Segíts neki egyensúlyt találni a kisbabátokról való gondoskodás és a párkapcsolatotok ápolása között! Ehhez nagyon fontos, hogy először is magad is légy megingathatatlan abban, hogy ez a kettő egyensúlyba hozható méghozzá úgy, hogy egyik sem válik a másik rovására. Lehet éjjel- nappal igény szerint szoptatni, és alkalmat, időt szánni a minőségi időre, páros intimitásra. Az igaz, hogy elég sok szervezést, és folyamatos gondolkodást igényel, de  ha mindketten kiveszitek a részetek, közelebb hozhat titeket, elmélyítheti a kapcsolatotokat már a puszta tudat is, hogy mindkettőtök számára fontos a minőségi kapcsolódás egymáshoz és a kisbabátokkal való kapcsolatotok, az ő szükségleteiről való gondoskodás, és az is hogy bármikor szopizhasson, amikor igényli.

-Segíts neki szabadidőt találni! Biztasd, hogy, abban az időben, mikor a kisbaba alszik vagy Te ringatod, hordozod, saját magával foglalkozzon, olyan dolgokat csináljon, amik örömöt jelentenek a számára. Bátorításul mutass neki példát: szánj  te is időt és energiát a saját feltöltődésedre! Amikor a baba már mást is ehet, és szívesen marad veled kettesben néhány órácskára, abban is tudsz segíteni, hogy a párod egyedül mozduljon ki néha otthonról, ha szeretne.Légy nyugodt és magabiztos, még ha az első alkalmak némi sírással is járnak.  Ha kitartóan próbálod vigasztalni, nem adod fel a próbálkozást a ringatásal, hordozással, testkontaktussal, énekléssel, duruszsolással, tökéletes munkát végzel, még akkor is, ha nincs látványos eredménye.

– Támogasd a feleséged abban is, ha a korlátlan rendelkezésre állás állapotát már terhesnek érzi, és finoman , szeretetteljesen határokat húz a szoptatásban is gyermeketek számára. Előbb- utóbb minden anya-gyermek kapcsolat eljut arra a pontra, amikor a szoptatás szép lassan megszűnik a meghitt összebújások része  lenni, de nagyon fontos, hogy ez a folyamat- a vajúdáshoz hasonlóan az anya és a gyermek belső ritmusa szerint történjék, ne pedig valami külső nyomásra , idegenek által írt koreográfia szerint. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a szoptatás lehetőség szerint tartson a gyermek két éves koráig vagy tovább.  Mégis vannak anyák, akik ennél jóval hamarabb szeretnének kicsit lazítani a szoptatási kapcsolaton, míg mások szívesen szoptatják naponta többször 3-4 éves gyereküket is. Minden felállás helyes és támogatandó, amennyiben az anya vagy a baba valódi belső igényein alapszik. Partnerként és apaként annyit tehetsz, hogy abban támogatod a társadat, hogy csakis a belső hangjára figyeljen, és  bízol a párodban, és a gyermeketekben, hogy jól működnek mindketten, érzik mire van szükségük.

És mi lesz VELED?

E sorok írójának meggyőződése, hogy a szüléskörüli támogatók egyik legfontosabb feladata a közeljövőben az apák támogatása lesz. Manapság egyre több fiatal férfi érzi tarthatatlannak azt a régi patriarchális szemléletet, ami sajnos még mindig érezteti hatását. Szerencsére egyre ritkábban olvasni a  friss édesanyáknak szóló kisokosokban olyan tanácsokat, amik azt hamisan sugallnák, hogy a férjük szükségleteiről való gondoskodás is kizárólag az ő dolguk és felelősségük lenne. Sőt egyre több hangsúlyt kap az apák szerepe az édesanya támogatásában.
Sok fiatal apának vannak ambiciózus tervei a szülői hivatásában, egyre többen  mély, belső elvárásuknak érzik, hogy az apaságra is ugyanannyi energiát fordítsanak, mint a karrierjükre.  A társadalom, azonban egyelőre választás elé kényszeríti őket, hogy  kevéske  szabadidejüket a “családi kötelességeik” teljesítésével, vagy pihenéssel , feltöltődéssel töltik. Nehéz jól választani, hiszen egy kimerült és frusztrált édesapa inkább csak megnehezíti a család dolgát, hiába van jelen fizikailag  akár mindig, amikor szükség van rá. Viszont mikor tudna magával foglalkozni, amikor ott van a társa, aki számít a segítségére, és akinek még kevesebb  lehetősége van erre?
Hétköznapi, minden család számára ismerős probléma ez, mégsem lehet rá kész receptet kínálni.Jó ha van külső segítőtök, akár egy családtag, rokon, akár egy fizetett segítő személyében. Érdemes meghallgatni más hozzátok hasonló szemléletű, értékrendű családok tapasztalatait, hátha adnak némi támpontot számotokra.

Kedves feleségedet anyaságában (is) támogatni kívánó Édesapa! Egy olyan ösvényre léptél, amit elődeid még alig-alig tapostak ki a számodra. Rád és a te apa- nemzedékedre hárul ennek a nehéz, de izgalmas feladatnak az oroszlán része. Adjon erőt a tudat, hogy ez az egyetlen út, ami a célodhoz vezet: a meghitt, bizalommal teli kapcsolathoz a társaddal és a gyermekeiddel, és a megelégedéshez apai szerepeddel. Kitartást és bátorságot kívánok neked ehhez a hosszú, váratlan kihívásokat és örömöket rejtő úthoz!

A siker

fountain-of-neptune-nereid
Részlet bolognai Neptunusz szökőkútból


Amikor egy édesanyától olyan visszajelzést kapok, hogy ismereteimmel, tapasztalataimmal segíteni tudtam őt abban, hogy sikeresen túljusson egy szoptatási nehézségen, mindig az én legeslegelső szoptatással kapcsolatos sikerélményem jut az eszembe.

Első gyerekem születése előtt úgy készültem a szoptatásra, hogy biztos, hogy nem fog sikerülni. Minden ágon valamennyi női felmenőm minden elszánt szoptatási kísérletét fájdalmas csalódás követte, biztos voltam tehát benne, hogy nem volt kitől megfelelő anatómiai adottságokat örökölnöm a sikeres szoptatáshoz. Persze azért elolvastam mindent, ami a kezembe került, és meghallgattam minden előadást, amire lehetőségem volt, és eldöntöttem, hogy megkísérlem az igény szerinti szoptatást, hogy nyugodt lelkiismerettel fogadjam a kudarcot. (Az nem tűnt fel, hogy a legújabb szoptatási útmutatók éppen ellentétes tanácsokat tartalmaznak azokkal szemben, amikre támaszkodva női felmenői szoptatni próbáltak. Hiszen a várandósságom alatt ezekről a régi tanácsokról semmit nem meséltek, de később is csak leginkább annyit, hogy “nem váltak be”.)
A babám megszületett, és én már a szülő szobán megszoptattam, és később is-  legújabb előírás szerint -minden gyanús jelzésnél mellre tettem, nem korlátoztam a szoptatásokat sem gyakoriságban sem időtartamukban. A tejbelövellést- valószínűleg éppen a mellek gyakori és alapos ürülése miatt- nem is éreztem, a tejleadóreflexem is észrevétlen maradt, biztos voltam hát benne, hogy nekem nincs tejem, és nem is lesz soha. Másfél hetes lehetett a kisfiam amikor egy reggel éppen öltözés közben meghallottam a sírását, és a tejem éppen ilyen látványosan indult meg, mint a képen látható szoboré. Sosem felejtem el azt a katarktikus megtapasztalást. Hogy a temészet mégis csak működik. Hogy én magam is a természet része vagyok! Hogy a női test működése nem is olyan felfoghatatlan misztérium, mint korábban gondoltam. Hogy a szoptatás működése megismerhető, megbízható. Hogy a problémák, nehézségek információval és érzelmi támogatással megoldhatók. Hogy az anyák képesek biztosítani mindazt, amire a babájuknak szüksége lehet. Hogy a babák képesek kihozni az édesanyjukból azokat a rejtett erőforrásokat, amiknek a létezéséről azelőtt nem is álmodtak volna.
Hát pontosan ezek az érzések kavarognak bennem, amikor arról kapok visszajelzést, hogy sikerült egy anyának meghaladnia egy szoptatási problémát.

Hasznos könyvek a szoptatásról

1. A szoptatás női művészete

szoptnői

 

Minden, amit a szoptatásról tudni szeretnél közel 500 oldalon. Hiteles, korrekt információk közérthető nyelven a több, mint 20 éves múltat a háta mögött tudó  La Leche Liga Magyarország tapasztalt szoptatási tanácsadóinak szerkesztésében, fordításában. Maga a könyv az Egyesült Államokban született, első 1958-as kiadása óta többször is megjelent, és vált megbízható segítőjéül édesanyák több generációjának. 2013-ban sokéves fáradságos munka gyümölcseként végre magyarul is elérhetővé vált. A kötetet magyar édesanyák személyes történetei hozzák még közelebb az olvasók szívéhez. A nagy terjedelem ne riasszon el, gyakorlatilag olvastatja magát.

A könyvhöz tartozik egy praktikus, kitéphető kisokos is.

 

 

 

 

2. W. Ungváry Renáta: A szoptatás kézikönyve

 

B1034376

Gyakori kérdések és, különleges élethelyzetek szoptatási problémái, szakértelmen és tapasztalaton alapuló, minden lényeges  információt tartalmazó kimerítően részletes válaszok. A szerző laktációs szaktanácsadó és nem mellesleg négy gyermek édesanyja, így jól ismeri a szoptató anyák kételyeit, aggodalmait. A könyvben is több téma kapcsán is megosztja saját anyai tapasztalatát, melyek tanulságosak és megerősítőek lehetnek minden kisbabát nevelő édesanya számára.

A függelékben pedig lényegretörő, rövid útmutatók találhatóak hozzátáplálás, sírás, alvás, fejés témakörben

 

 

 

 

 

 

 

3. Márta Guóth -Gumbereger, Elisabeth Hormann: Szoptatás

Hasznos olvasnivaló már a várandósság idején is, hiszen rengeteg olyan információt és tanácsot tartalmaz, melyek nagy segígumbergertségedre lehetnek a szoptatásra való felkészülésben is. De egészen gyermeked kisgyerekkoráig sokat fogod forgatni.:)
A szerzők tapasztalt szoptatási tanácsadók, bízhatsz a tudásukban. Maga a könyv több kiadást is megélt már, az egyik legnépszerűbb könyv az édesanyák körében. Alapos, informatív könyv, szemléletformáló olvasmány.  Elsőgyermekes édesanyák és hozzátartozóik számára különösen értékes ötlet- és információforrás.

 

 

 

 

 

 

4. Ina May Gaskin: Útmutató a szoptatáshoz

A fentebb ajánlott könyvekhez képest ez kissé elméletibb.  Ebben is sok gyakorlati tudnivalóról esik szó, és bővelkedik fényképekben is, de kulturális, és társadalomtörténeti oldalával is elég részletesen foglalkozik a legendás  bába, Ina-May Gaskin, aki a szerzője ennek a könyvnek. Ha olvastad szintén az ő tollából származó “Útmutató a szüléshez” című “klasszikust”, tudod milyen szemléletre számíthatsz: Ősbizalom a női testben és a bennünk élő anyai ösztönökben, ami óhatatlanul átragad az olvasóra is.  Ha feszélyez a nyilvános szoptatás gondolata,  mindenképpen olvasd el!

inaMay

 

+1 Hoppál Bori: Kebelbarátnők

 

Ez a könyv nemcsak a szoptatásról szól, de olyan információkat olvashatsz benne-többek között a szoptatás bizonyos részletkérdéseiben is-amit magyar nyelven máshol talán sehol. Maga a téma túlmutat ugyan az anyatejes tápláláson, sőt magán az anyaságon is, mégis az én ajánlott irodalom-listámba mindenképpen  fel szerettem volna tüntetni. Az anyává válás folyamata, a szülés, és a szoptatás, vagy  épkebelbarátnőkpen a nem- szoptatás ugyanis egy olyan életszakasz vagy inkább  életforduló, ami alapjaiban megváltoztathatja a testünkhöz, és önmagunkhoz való viszonyunkat. Ehhez még hozzájárul a médiából és a társadalomból áradó önellentmondásoktól hemzsegő elvárásdömping, ami nem igazán a kedvező irányba a hála és elégedettség irányába lendíti ezt az érzékeny folyamatot. Csupán néhány kivételesen szerencsés nőnek adatik meg,  hogy női rokonai, barátnői őszintén és tabuk nélkül megosztják vele érzéseiket, tapasztalataikat arról, náluk hogy is alakult mindez, mi zajlott bennük a színfalak mögött.
Hála a könyvben megszólaló bátor nőknek, a könyv által ez a hiány némiképpen pótolható a kevésbé szerencsés többséghez tartozók számára is.

 

nati

Szeretettel köszöntelek!

Jó helyen jársz, ha babát tervezel a közeljövőben, ha már a szíved alatt hordod a gyermeked, ha kicsi gyerekeket nevelsz, vagy csak szívesen olvasol az élet kezdetéről, a várandósságról, vagy a szülői lét örömeiről, esetleges nehézségeiről, különböző szülői utakról, és lehetséges kísérőkről, segítőkről ebben a szépséges életszakaszban.
Remélem olyan szívesen fogadod majd a bejegyzéseket, mint amilyen lelkesedéssel írom, összeállítom, közzéteszem őket.
Jó olvasást  kívánok! :)