Néha csak többszöri nekifutásra lendül át a vajúdás az aktív szakba, néha viszont az első “gyanús ” jeltől megállíthatatlanul halad előre a folyamat egyre gyakoribbá és erősebbé váló méhösszehúzódásokkal. A rohamszülések (vagyis amikor az első vajúdási testérzettől számítva 20-30 percen belül felsír az újszülött) a való életeben jóval ritkábbak, mint a filmekben, így kapkodásra semmi ok ebben az esetben sem.
Keresd meg azt a testhelyzetet, amiben a legkomfortosabban érzed magad, amikor jön a hullám. A legtöbb nőnek ebben a szakaszban az álló, kissé előre dőlő poziciók jönnek be, sokan szeretik a hullám ritmusára ringatni a csípőjüket közben. Van akinek jobban esik, ha hátulról támasztják közben akár így:
akár úgy, hogy ő maga egy gimnasztikai labdán üldögél és ringatózik kontrakció közben.
Ha a kontrakciók még viszonylag ritkák, érdemes sétálgatni a köztes időben.
Ezek a trükkök mind abban segítenek, hogy a baba minél könnyebben utat találjon kifelé.
Mi történik a testeddel?
Többé-kevésbé szabályos időközönként jelentkező, egyre hosszabban tartó méhösszehúzódásokat tapasztalsz. Ezek segítik a méhszájad megnyílását, és a kisbabád irányba terelését. Tapasztalhatsz kis mennyiségű halvány vérzést a betéteden vagy a bugyidon, ez a tágulási vérzés, ártalmatlan, természetes kísérő jelensége a méhed munkájának. A “fájások” nem szükségszerűen járnak fájdalommal, sok anya inkább izomfeszülésnek, vagy egyfajta magával sordó energiaáramlásnak éli meg. Egy jól megválasztott testhelyzet, vagy egy kiadós masszázs jó szolgálatot tehet a komfortérzetedért.
Ahogy egyre lejjebb kerül a baba feje gyakrabban kellhet pisilned.
Az aktív szak végére a méhed kapuja már 6 -8 centire van nyitva!
Mit érzel?
Egy vajúdó lányát kísérő cigány nagymama a következőképpen fogalmazta meg ennek a szakasznak a dinamikáját: “Ezek mán mind olyan fájások, hogy azér’ mán belé-belé csípnek, de utána még eleresztik őt.” A kontrakciók alatt már befelé fordulsz, kizárod a külvilágot. De két kontrakció között- főleg, amíg ritkán jelentkeznek, egészen hétköznapi a tudatállapotod.
Mikor kell tájékoztatni a segítőidet?
Ahogy megbeszéltétek! Ebben a szakaszban már jó ha tájékoztatatod őket, hogy vajúdsz, akkor is, ha egyelőre nem kívánod a jelenlétüket!
Ha kórházi szülést tervezel fogadott szaksegítőkkel, érdemes felhívnod őket mielőtt indultok a kórházba.
Mikor kell kórházba menni?
Amikor már ott éreznéd magad nagyobb biztonságban. Fontos számításba venni a távolságot, és a forgalmat, de nem neked, és nem a vajúdásod alatt. Jó ötlet, ha a pároddal előre megbeszélitek, hogy mondjuk 2-3 óránként megkérdezi: “Maradnál még?”
Mi segíti ebben a szakaszban a folyamat biztonságos és hatékony haladását?
– Háborítatlan, lehetőleg otthoni környezet. Ha ez nem adott, akkor sürgősen megteremteni-ha lehet bízd a párodra: Elküldeni a kotnyeleskedő nagyszülőket, és vigyék magukkal az anya fején ugráló totyogót is.
– Olyan személyek jelenléte, akik ismerik és értik a szülés természetét, tisztelik a szülő nő kompetenciáját.
– Evés, rágás, csókolózás, “zümmögés”, minden, ami az ajkak lazításával jár.
– Ivás és gyakori pisilés
– Zuhany, illetve, ha ép a burok, akkor kádfürdő
– Aromaterápia (szaksegítséggel való egyeztetés mellett)
Mi lehet akadályozó tényező?
– Félelem
– Rossz emlékek
– Nem kívánt személyek jelenléte
– Komfortérzetet akadályozó körülmények(kellemetlen szagok, zavaró zene, beszéd, lámpakapcsolgatás)
– Nem személyre szabott vajúdástámogatás (intim testközelség, simogató kényeztetés, holott csak jelenlétre, vagy épp magányra vágysz- vagy pont fordítva, a számodra komfortosnál merevebb, távolságtartóbb gondoskodás.
– Evés-ivás korlátozása
– Indokolatlan hüvelyi vizsgálatok
-Beöntés, hashajtó kúp (ez véleményem szerint akkor is kétélű fegyver, ha saját kérésre történik)
– Hanyattfekvő testhelyzet (Kivéve, ha tudsz aludni még két hullám között, de akkor is inkább a bal oldaladon.)
Minden egyes kontrakció közelebb visz a babádhoz!